Soderberg egy érdekes figura; valóban az "akar, de nem tud" egy kissé erős, de nem teljesen rossz megközelítés vele kapcsolatban. Pl. nem tudom, volt-e szerencsétek a "Kafka" c. filmjéhez. Ez egy fikciós mozi, amelyben Kafka valós életrajzi elemei keverednek egy hozzáillő fantasztikus történettel. Jól eltalált nyomasztó hangulat, megfelelő korrajz, és a sztori végül mégis teljesen érdektelennek bizonyul (már szerintem).
Ellenben az ő Solarisát egyáltalán nem írnám le ilyen módon, kifejezetten jól eltalálta, habár teljesen felesleges volt a "kicsit őrült, de ügyes technikus" karakter és a "megdöbbentő fordulat a vége előtt" klisé (kiderül, hogy az ügyes technikus másolat, sőt már ölt is, mert enélkül nem lenne elég megdöbbentő) alkalmazása, itt nyilvánvalóan az amerikai neveltetés játszott közre.
A hangulat és a sztori sebessége tekintetében nyilvánvalóan a Mestertől kölcsönzött, ami nagyon is javára válik a filmnek. Hiszen követhette volna a másik utat is, miszerint nagy költségvetésű akciófilmet csinál, amelyben kommandósok vadásszák le a klónokat egyenként, majd végül egy nukét dobnak a gonosz óceán agyközpontjára "Atomot neki!" felkiáltással.

Ugyanebbe a kategóriába esik Salayaman (vagy valami ilyesmi), aki általában a félelem természetrajzát próbálja felvázolni, és rendszerint majdnem sikerül is, viszont a sztori silánysága végül maga alá gyűri a mondanivalót. (Elsősorban a "Jelek"-re gondolok itt, a "Falu" végül is nem volt annyira rossz.)

Namostviszont de Palma. Hát, sajnos nem tudok egyetérteni. Mondjuk bevallom, hogy sohasem szerettem az ő stílusát. Viszont a "Mars mentőakció" szerintem elképesztően rossz film. Éppenhogy tele van hamburger-klisékkel, és hogy a hamburger-közönség nem eszi meg, annak kizárólag az az oka, hogy a nem-hamburgerség megtévesztő köntösébe van öltöztetve. Űrodisszeiás hangulatok, de Palmás lassítások, de mindhiába, mert mindez egy unalmas, rosszul megírt, elcsépelt sztorit szolgál ki. A leszállás előtt mindenképp kell egy meteorzápor, mert az izgalmas. Lenne, ha nem lenne borzasztóan rossz a dramaturgia és a zene hozzá. A csodálatosan fejlett hajdani kultúra hátrahagy egy eszközt, ami otrombán kinyír mindenkit, akinek nem szól az üzenet. Forgószéllel, mert biztos imádták a látványos dolgokat.
A megfelelő embert viszont azonnal érthető holografikus ábrák tájékoztatják, többmillió év ide, vagy oda.
A katasztrófa feletti bánatukban az ősök rögtön egy másik galaxisba költöztek (másik csillag nem lett volna elég grandiózus).
És végül főhősünk elindul az ősök után, hátha X millió év után még éppoly kedélyesen el lehet velük beszélgetni. Hajója a másik galaxis felé veszi az irányt (mert másik galaxisba úgy kell utazni, hogy elindulunk abba az irányba).

Bocsánat, a kemény szavakért :)


Motyó

*******************************************
Orion-fórum, 2005.09.27.
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html