Mindenekelőtt rendezném egy tartozásomat: Az Androméda-törzsről azt állítottam, hogy Sidney Lumet filmje, pedig Robert Wise-é, aki persze szintén nem ismeretlen a filmszakmában. A tévedésem régi gyökerű volt, de jó pap holtig tanul.

Éppen erről a filmről váltottam érdekes levelet egy hölggyel, aki nem a sci-fi kedvelője, mégis rámtalált. (Ez elgondolkodtató lehet viszonylagos klubmagányunkat illetően is.) A hölgy a nagyjából két hete írt megjegyzésemre kérdezett rá, amelyben a feministák kereszttüzét emlegettem azzal összefüggésben, hogy Az Androméda-törzs filmben elég hűen követte a könyvet. A megjegyzésemet, mint azt neki is elmagyaráztam, azért tettem, mert míg a könyvben csupa férfi főszereplő van, a filmváltozatban az egyik kutató nő lett. Véleményem szerint ez a nők egyenjogúságért való állandó (és végül is nem egészen indokolatlan) tüntetése miatt történhetett így, és azon a véleményen voltam, hogy ez csak előfutára volt egy közben eluralkodott filmes divatnak, amikor már a kommandósok között is mindig kell egy-két nőt látnunk a filmekben. Már húsz éve is nevetgéltünk azon, amikor angolórán azt hallottuk, például, hogy a "tűzoltó" jelentésű "fireman" szó is feketelistára került, mivel a második fele a férfit jelentő "man" szó, végtére is régebben nem volt szokás nőket ilyen munkakörben alkalmazni, megterhelő és igen veszélyes is. Ámde ma már csak a "fireperson" szó használata az ildomos, benne az általános "személy" szóval, tekintettel arra, hogy a tűzoltók között is egyre több a nő. A fene tudja, minek.

Viszont ez a hölgy érdekes dolgra nyitotta rá a szemem: míg Az Androméda-törzs kutatónője (elmondásom szerint) egy csúnyácska, viselkedésében sem sok nőiességet mutató, egyébként talpraesett asszony, addig a mai kommersz akciófilmek "férfias" hősnői leginkább gondosan kikészített díszmacák, rafináltan szabott öltözetekben, akik korántsem a női egyenjogúságért dolgozók céljait szolgálják, hanem sokkal inkább a férfiak tekintetének nyújtanak pihenőhelyet. Vannak nők, akik helyeslik ezt a szerintem kissé aberrálódott szereposztást, de a mai divatot a filmekben nem volt helyes a feminizmus általánosító címkéjével ellátnom.

Érdekesen futott össze ez a vélemény Pali nemrég tett megjegyzésével, amelyet az Orion-film bemondónőjéről tett. A hölgy frizurája valóban rosszul sikerült, mondhatnánk, bár éppen lehet, hogy egy új divat megszületésének voltunk szemtanúi, hiszen a divatot valószínűleg 3000-ben is a tévés személyiségek és más notabilitások fogják a legjobban befolyásolni. Ámde a hölgy éltességét (ami sokban volt a gyenge smink és fényképezés következménye) reklamálni szerintem nem helyes. Már úgyis túlságosan hozzászoktunk, hogy a filmekben minden nő szép (és fiatal), holott magunk körül alig látni hasonló szépségeket. Ez épp elég embernek, nőnek és férfinak okoz súlyos elégedetlenséget, lelki problémákat, nem szabad hagynunk, hogy az állandóan fejlődő illúziótechnika végleg aláássa realitásérzékünket. Csak érdekességként: aki a RAI1 nevű olasz tévé szórakoztató műsorait gyakrabban nézi, valószínűleg hozzám hasonlóan megállapíthatta, hogy Olaszországban a nők zöme fiatal, magas, feltűnő szexbomba, a férfiak pedig mind negyvenévesen születnek, alacsonyak és csúnyák.

Zárszóul: egy-kétszáz év múlva a nők mai furcsa énkeresését, a valódit, nem a filmekben mutogatottat, talán kilengésként fogják tárgyalni szociológiai és lélektani könyvek. De még nem biztos. Innentől sci-finek tekintendő az elmélkedés.


A legközelebbi kedd estén a Screamers című film lesz látható. Egyszer már véletlenül megnéztem, és akkor kimondottan tetszett. Igaz, hogy horrorszerű kalandfilm, sci-fi körítésben, mégis jól sikerült, szellemes és csattanós. Egy P.K.Dick-novella adta a történet alapját. Tavaly már írtam a filmről pár szót, most kivettem az archívumból azt a hozzászólást, átmenetileg, hogy ne lőjem le a film poénjait.

Attila, a Galaktika által kapott elismerésről szóló híradást köszönöm, gratuláljunk nekik. Jó, hogy újra van, jó, hogy nemsokára újraindítani próbálják a tragikus hirtelenséggel elhunyt Galaktika Fantasztikus Könyveket is. De... Anélkül, hogy a csak mostanában formálódó stílusukat e pillanatban bírálni akarnám, azért azt valószínűnek tarthatjuk, hogy időbe tellett, míg a zsűri a döntését meghozta, márpedig a Galaktika új élete eddig nem volt túl hosszú. Attól tartok, hogy ha egy ínséges évek után éppen kivirágzott, útját keresgélő új folyóirat szinte azonnal Európa legjobbjának minősíthető, akkor az az európai sci-fi magazinok színvonalát jellemzi rémisztően. Igaz, ebben az esetben jobban érthetővé válik az, amit az elmúlt tíz évben itthon láttunk a sci-fi vergődéséből. Legyünk bizakodóak, és reméljük az egész műfaj másodvirágzását, hamarosan.

Az Idő Urai bennem felemás, de tartós emléket hagyott, és kétségtelenül voltak jó vonásai a filmnek. Értem a tétovázásodat a besorolását illetően, szerintem amolyan keverékféle. Kicsit merész, kicsit zavaros, kicsit játékos, de a szándék sci-fire utal, és a körítés is, természetesen. Mesefilm, itthon akkor még szokatlan grafikai stílusban (úgy emlékszem, Moebius volt az egyik tervező), és márkás magyar szinkronnal. Nem rossz. A mai gyerekeknek még ajánlanám is, különösen a sok agresszív féljapán szemét helyett, amit a tévékben láthatnak.

A zenét meghallgatni nem tudtam. Ha tud valaki OGG (Vorbis) formátum konvertálására képes programot, súgja meg nekünk.



*******************************************
Orion-fórum, 2005.08.19.
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html