Udv'

Szerintem ugy hagyni/eloadni/kozzetenni muveket, ahogy az alkotojuk azt megalkotta, alapjaban veve megoldhatatlan. Kezdjuk azzal, hogy meg kellene tanulnunk perfekt nemetul [marmint annak, mint nekem, aki nem tud] ahhoz, hogy az Orion-t ugy halljuk, ahogy azt a becsben tartott rendező és munkatársai megalkottak "sok verejtékes órányi munka árán" (ti. sem egy szinkron, sem egy felirat nem teljesen azonos az eredeti szoveggel - ami az Orion ketfele szinkronjaval bizonyitott is.) Olvastam pl. egyszer egy [angol] versnek vagy hatfele forditasat [Babits Mihaly, Toth Arpad stb. altal elkovetve]. Mit mondjak... kis tulzassal [de tenyleg csak kis tulzassal] az egyik valtozat igy kezdodott: "Meleg nyari este ulok a fu"ben..." mig a masik "Zord teli reggel fekszem a hoban" ....

Vagy a zene.... Vajon ne hallgassunk Bachot zongoran eloadva, mert a Mester idejen a hangszer meg fel sem lett talalva? Vagy egy zeneszerzo - akit talan komolyabban kellene vennunk, mint egy hangmernokot egy filmstudioban - meg van becstelenitve, mert ugyanaz a muve hol egy szal fuvolan, hol pedig egy otventagu szimfonikus zenekarral van eloadva? Leopold Sztokovszkij meg a D-moll toccata es fugat is atirta zenekarra. Vagy: egyik kedvencem Pachelbel D-dur kanonja, ami megvan vagy egy tucat valtozatban [meg Tomitaval is] - pedig a Mester csak egyfele valtozatban irta meg. Akkor melyiket hallgassuk? Szerintem azt, amelyik tetszik nekunk. Nekem pl. Mozart Torok induloja kimondottan tetszik a holland jazz-rock Ekseption - vagy akar az ausztral Atlantics gitarbanda - altal eloadva. Sok esetben a kottak csak hianyosan maradtak meg, szoval a zeneben - csak ugy mit a festeszetben - a restauralas [repedesek eltuntetese] elengedhetelen. A lenyeg az esztetikai elmeny - es nekem egy romos epulet kevesbe tetszik, mint egy ep meg akkor is, ha egy gotikus templom ugy van mostani anyagokkal kifoltozva.

Ugy erzem, a fekete-feher Baalbek nem szerencses pelda, mert Csontvary kimondottan szinekkel fejezte ki magat -- tehat ha nem lett volna szines festeke, bele sem kezdett volna a festesbe. Viszont a hasonlatnal maradva, Fritz Lang fekete-feher Metropolisa Giorgio Moroder iranyitasa alatt ki lett szinezve [+ rock zenei alafestes kerult a zongora-klimpirozas helyett], ami lenyegeben egy masik filmet - es bizonyos szempontbol sokkal jobbat! - eredmenyezett. Ha Lang idejeben lett volna szines film, akkor valoszinuleg o is arra dolgozott volna. Az mas teszta, hogy Tarkovszkij 'Ivan gyermekora'-t vagy Fabry Zoltan Korhintajat kiszinezni szentsegtores lenne, mert ezen filmek kepkompoziciojanak es hangulatanak a resze a fekete-feher ... viszont egy kosztumos, latvanyos [de eredetiben fekete-feher] kalandfilm, mint a Kiralylany a felesegem kiszinezese nagyon is helyenvalo lehet, mert a szinek a filmhez igenis passzolnak.

A Stalkerre visszaterve, az uj hang igenis javit a filmen. Pl. a sivar [fekete-feherben, jobban mondva szepia tonusban felvett], elettelen taj utan at kell ereznunk azt, hogy a Zona az mas: bar veszelyes, tele van elettel. Tarkovszkij a Zona eletteli vilagat ugy abrazolta, hogy szines filmre vette fel a viragos mezoket es a dus, ude zold lombu fakat. Viszont ezt csak erositik a "surround" hang jovoltabol mindenhonnan jovo madarhangok. Igy amikor Stalker, csukott szemmel hanyatt fekszik a fuben, a Zona nem csak ot, hanem minket is korulolel - igy Stalker osszeolvadasat a a Zonaval jobban at tudjuk erezni.

Egy masik jelenetben az Iro egyedult be akar lepni az epuletbe, amiben a csodatevo Szoba talalhato. Egyszer csak fenyegeto szel keletkezik [a semmibol], majd egy hang felszollitja: "Allj!". Na most, a terhatasu hanggal a jelenet szazszor hatasosabb, mivel a halalt elorevetito orvenylo szel szinte a mi tarkonkat is megborzongatja, mi is a kellos kozepeben vagyunk egy fenyegeto valtozasnak.

Sok egyeb peldat mondhatnek - pl. a borogyinoi csata Bondarcsuk Haboru es beke eposzaban sokkal hatasosoabb azzal, hogy az agyudorgesek mindenfelol hallhatok - es azok valoban dorgesek a "subwoofer" jovoltabol.

Osszegezve, ahogy egyik kolto sem tudta meg jobban elmondani a sajat verset mint egy szinesz, egy zenedarab is annyifele, ahany eloado adja elo [aki szinten nem a zeneszerzo az esetek tobbsegeben], es ahany karmester vezenyli ezt [ha nagyzenekari eloadasrol van szo]. A film is csak egy muveszeti ag ugyanugy, mint a fentebb emlitettek. Semmi sincs kobe vesve - en pl. most javitom fel a szovjet Andromeda ko:d c. filmet, mivel nem lett befejezve [eredetileg harom-reszesre volt tervezve] es hianyoznak kulcsfontossagu helyszinek itt-ott. Viszont nagy tisztelettel nyulok a filmhez, ismerem jol a konyvet [Ivan Jefremov irta], stb. Szentsegtores? - nem hiszem. Atirni a Romeo es Juliat az lenne - de kifoltozni a repedeseket egy muben nem. (Pl. egy 50-es evekbeli "low-budget" filmet [Rocketship XM] is kipofozta par lelkes special effektusos ficko - kozottuk volt Robert Skotak [Terminator, Aliens, stb.] - es a vegeredmeny egy sokkal jobb filmet eredemenyezett.)

A lenyeg a szandek es a vegeredmeny. Itt nem tiszteletlensegrol van szo [az eredeti alkoto fele], hanem eppen az ellenkezojerol. En semmi bajt nem latok abban, hogy egy 70 eves gramofon-felvetel digitalisan zajtalanitva van - ettol a zene csak elvezhetobbe valik. Ugyanugy, ha egy film mondanivaloja es hatasossaga erosodik valamely beavatkozastol, akkor azzal a belepancsolassal semmi baj nincsen. Kubrick pl. kivagott vagy husz percet a 2001-bol az elso vetites utan [mert a jonep kiszallingozott a mozibol], es rosszul tette. Tarkovszkij [a Cannes-i filmfesztival elott] hasonloan panikolt, es kinyirbalt kulcsjeleneteket a Solarisbol [mindket rendezo ugy velte - hibasan* - hogy a kozonseg nem fogja szeretni a filmjet egyebkent. {* hibasan azert, mert aki nem vevo ezekre a filmekre, annak lehetnek ezek 5 percesek is, akkor is vontatottnak talalnak. Viszont aki erti es szereti ezeket a filmeket, azoknak hianyoznak a kivagott reszek [fokent a Solaris-nal] - es feloluk ezek a filmek akar ketszer ilyen hosszuak is lehetnenek}

Pali

*******************************************
Orion-fórum, 2005.05.15.
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html