Pali, fölösleges bocsánatot kérned, nem volt érdektelen a kérdésed, és nem kellett a válaszért térdig járnom a lábam.

Az üzleti fogásra vonatkozó megjegyzésed most éppen tárgytalanná vált, de nem tudhatjuk, hogy meddig. Még az Orion kiadói is eljátszhatják egyszer velünk a már sokaktól látott koreográfiát a szenzációs részletekkel kiegészített új változat(ok) kibocsátásával. Én nemrég kölcsönkértem egy barátomtól a kedvenc filmjeim közé tartozó Vissza a jövőbe trilógiát, többek között azért, hogy láthassam, miben különbözik általában egy kazettára vett film az eddig általam nemigen ismert DVD-ktől. A minősége és a kezelhetősége valóban más, ez nem titok, de ez engem nem csábítana arra, hogy egy a tévéből már felvett vagy felvehető filmet drága DVD-változatban megvegyek. Néztem, hogy mivel akarnak minket, vevőket a lemezvásárlásra csábítani, miután már szinte minden jobb filmet megvehettünk (volna) VHS kazettán. És úgy tűnik, a DVD-kiadók egyik utolsó, elkeseredett kísérlete az "extrák" kiagyalása lett. Interjú a készítőkkel, a szereplőkkel, kivágott jelenetek, díszlettervek, részletek a storyboardból (a rajzokban felvázolt jelenettervekből), meg még pár jelentéktelen érdekesség. Az interjúkat még végighallgattam, összesen közel négy órányi volt a három lemezen, részben csak hangban. Végighallgattam, de csak azért, mert a filmet kifejezetten kedvelem; egy átlagosan jó filmért ezt nem tenném meg. A grafikus tervek a rajongóknak érdekesek lehetnek, de engem nem izgatott fel. (Jó, lehet, hogy az Orionról készült terveket több érdeklődéssel nézném, de az különleges eset.) A kivágott jelenetekről meg leginkább azt mondhatom, hogy áldhatják az eszüket, hogy kivágták ezeket a rossz jeleneteket a remek ritmusúra és jó hangulatúra sikerült filmből. Akkor meg miért kellett most mégis megnéznem?

Szóval megállapíthattam, amit mindannyian tudhattok, hogy ez az egész ráadás csak azért készült, hogy mégiscsak adjanak valamit a lemez áráért, ne érezze a vevő, hogy csak a filmet kapja meg egy másik hordozón. De ez olyan, mint amikor az ember nem szívből ajándékoz meg egy ismeretlent, egyik fél sem találja meg benne az örömöt.

A másik gorombaság pedig az új változatok kiadása. Ez még nagyobb marhaság. Nekem úgy tűnik, mintha az egyik első ilyen "somebody's cut" a moziban a Blade Runner lett volna jó pár éve. Elmentem a feleségemmel, és megnéztük, mert jó film, de közben próbáltuk kifigyelni, miben tért el tőle olyan tűrhetetlenül a korábban jól megismert eredeti, hivatalos, klasszikus, filmbe metszett változat. A rádióban már hallottunk valamit az egyszarvús álomjelenetről, és még a vége lett más, mintha kimaradt volna Deckard optimista zárómonológja, már nem emlékszem. Nagy naívan azon gondolkoztunk, hogy mi értelme volt ennyi változtatás miatt új változatként annyira foglalkozni vele. Persze már akkor is éreztük, hogy talán egyszerűen újra moziba akartak vinni egy tíz éves filmet, és a balek, ha azt hallja, hogy "ez most nem az, amit régen már látott", akkor elmegy megnézni. Pedig ez a módszer nyílt sértés a szememben, hiszen hülyének néznek bennünket. (Mint oly rengetegszer.) Láttam régebben a TV3-on az Alienst, egy másik kedvencemet, amely meglepetésemre szintén egy hosszabb változat volt, olyan jelenetekkel, amelyek létezését nem is feltételeztem volna. Nem voltak rosszak, de a kihagyásuk nem csorbította a filmet. Nem tudom egyébként, hogy egy filmet pontosan hogyan készítenek, de furcsának találom kissé, hogy egy végül két óránál is hosszabb film forgatásakor felvesznek olyan, később kihagyhatónak talált jeleneteket is, amelyek az összevágás után is legalább tíz percet tettek ki összesen. Azt hinném, hogy egy díszletigényes filmről, annak hosszáról, a költségekről pontos tervek készülnek.

Ha egy filmet nem ismerek igazán, akkor szerintem fölösleges engem egy új vágás hírével csalogatni a megnézésére; ha tetszett, hajlandó vagyok megnézni újra, egyébként pedig úgysem nézem meg. Ha viszont jól ismerem a filmet, akkor engem zavarni szokott, ha megváltoztatják. (Nekem már az is nem múló dühöt okoz olykor, ha a filmnek nem nézhetem meg a vége-főcímét, vagy ha bármi okból is felirat jelenik meg rajta valamilyen közleménnyel. Én a filmet mint művet óhajtom élvezni, ha alkalmas rá.) Tegnap hallottam Jarre Oxygčne-jét a tévében, koncerten, és csak egy darabig hallgattam, mert természetesen nem az volt, amit majdnem pontosan 27 éve annyira megszerettem.

Miközben ezeket írtam, eszembe jutott, hogy jól ismerek valakit, aki, ha egy filmet adnak a tévében, nem nézi meg, ha már látta egyszer. Nem fogadalomból, radikális eszmei elkötelezettségből, bolondériából, hanem csak mert akkor már nem érdekli. Furcsa, de lehet, hogy sok hasonló van, és a filmek újravágásainak kiadói őket próbálják kicselezni.

Az Orion-film egyébként számomra teljesen más eset. Nem azért, mert az Oriont annyira szeretném, hanem mert itt tényleg egészen újat, mást csináltak. Ráadásul mozifilm lett a tévésorozatból, 36 évvel később, szóval ez nem csak a szokásos új címke a régi kenyéren.

Az a furcsa, hogy a könyveknél még nem hallottam arról, hogy divatba hozták volna ugyanezt a becsali játékot. Pedig ott is szerkesztői kézen megy át az írás, mielőtt megjelenik, ott is hagynak ki később különleges díszkiadásokban megjelentethető részleteket. Persze talán rosszkor mondom ezt, mert a Galaktika új számában van egy novella, amit úgy vezetnek be, hogy ez régen cenzúrázva jelent meg. Sőt, egy-két talán ide sorolható példa eszembe jutott még, de mégis úgy érzem, hogy a filmeknél ez már jobban elharapódzott, nyilván a sok DVD-s újrakiadás okából.

De azt kell mondanom, hogy az új változat kiadása végül is támadás a néző lelki békéje ellen. Hiszen tegyük fel, hogy nagyon szeretek egy filmet, és sikerült megszereznem egy áhított példányát, amelyet gondosan őrzök, egyszer-egyszer megnézek. Mint a Star Wars trilógia szélesvásznú, feliratos változata kazettán nekem. Boldog vagyok vele, de erre előjön valaki azzal, hogy most megszerezhetem a még ...bb változatot kazettán, DVD-n, filmlemezen, tenzorkristályon, akármin, soha nem látott új részletekkel, digitálisan feljavított 18.1 hangrendszerben, a legmodernebb számítógépes technikával cizellált új képi részletekkel, akárhány euró 99 centért, csak most, csak nekem. És akkor csak a szabad akaratomon múlik, hogy most rögtön indulok-e a boltba, hogy újra boldog lehessek az új végleges változattal a birtokomban, vagy kesernyés szájízzel elnyammogok ezután is az én régi, szegényes és soha nem látott jelenetek nélkül szégyenkező avítt VHS-példányomon. A választás joga persze az enyém, hiszen ők csak ajánlottak valamit.

Hát ennyit, röpke kiegészítésként a "producer's cut" feliratról a díszdobozos kiadás reklámján. És még annyit, hogy ha ezt most a reklámozó ráíratta az Orion hirdetésére, akkor könnyen elképzelhető, hogy azért tette ezt, mert vagy már van, vagy pedig lesz legalább két változat a tavaly elkészült filmből. Cseppet sem elképzelhetetlen, hiszen ez a film szinte csak vágással készült, miért is ne lehetne ugyanígy más verziót összehozni. Amikor régebben megnéztem a film beharangozóját az egyik német honlapon, abban a képsorrendből következtetve Hasso keze nem a szupernóva forróságától égett meg, ha jól emlékszem, hanem talán a hajót ért lövések következtében. Úgy is lehetne.

Utószóként pedig a bennfentességről: nem hittem, hogy ez gúny lett volna, tréfának is csak azért neveztem, mert én erős túlzásnak hiszem, tévedésnek, minden bántódás nélkül. A Filmmúzeum, miután tavaly megtalált - engem leptek meg vele a legjobban, meséltem már -, érthető módon megtalált most is, amikor a filmbemutatóra készülődtek. Ha lenne másik magyar Orion-honlap, lehet, hogy annak a készítőjét keresték volna meg, de nincs, azt hiszem. (Legyen!) A velük való vékonyka kapcsolatom pedig nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a nekik eddig küldött minden orionos kérdésre választ kapjak, a másik hozzászólásomban olvasható néhány apró új hírt sem ők küldték el nekem. Talán nem bizonyultam megfelelő reklámhordozónak. Szóval ha azt hiszitek, hogy én mindent tudok, csak nem mondom el, akkor ezt ne higgyétek többé; kérem, hogy továbbra is meséljetek el minden ide illő újságot, mert ha már van ez a honlap, kár volna veszni hagyni, egyelőre. Ami kérdést kapok, arra pedig ezután is megpróbálom a választ megszerezni. Bevallom, nekem az Orion nem olyan fajta szívügyem, hogy esténként a netet kutatom hírmorzsákért, ezért sokszor csak késve értesülök dolgokról, de az érdekesebbeket mindig közzéteszem, ha megtudom. És a fórum-oldal bizonyára többek szerint esedékes korszerűsítése is sorra kerül, mással egyetemben, ígérem, csak ennek a hétnek legyen már vége.

Üdv.



*******************************************
Orion-fórum, 2004.11.22.
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html