Üdv! Attila, azt hiszem, találóan körvonalazta Bradbury szerepét a sci-fiben, csak azt nem fogja talán soha senki megmagyarázni, hogy ennek ellenére hogyan lehet még ma is akkora név, olyan "idol" a sci-fi táborában. Jót beszélgettem erről a feleségemmel is, aki bár nem kifejezetten kedvelője, mégis meglepően értője a sci-finek, és együtt valami olyasmire jutottunk, hogy Bradbury sosem volt látványos pályaelhagyó, mindig hasonló dolgokat írt, csak néha egy kicsit a sci-fi és a nem sci-fi bizonytalan határán innen, néha pedig azon túl. (Legalábbis egy ideig.) Ráadásul tényként kezel- hetjük, hogy abban a stílusban, amelyet ő művelt, olyan káprázatos írásai születtek, amelyek feledhetetlenek, és vannak olyanok, írók, rendezők, más művészek, akik esetleg már fiatalon akkora nyulat húztak elő a cilinderből, hogy a világ azt is elnézi nekik, ha soha többé nem képesek hasonló sikerű produkcióra. A beszélgetés közben mellesleg újból meg kellett állapítanunk, hogy például az olyan szenzációs novelláskötet, mint a Kaleidoszkóp, nem született volna meg és nem nyújt- hatta volna nekünk azt a feledhetetlen élményt, ha nincs a szerkesztő, ez esetben Kuczka Péter, aki Bradbury hat különböző kötetéből válogatta egybe a legjobb novellákat; és ha nincsenek azok a műfordítók, akik át tudták adni, vagy ki tudja, néha meg tudták teremteni azt a bizonyos hangulatot, amelyről Bradbury, a "sztár" számunkra annyira ismert. Akik nem szoktak ilyesmire gondolni, azoknak hadd ajánljam, hogy ha olvasnak valami különlegeset, végül ne feledjék a könyvben megkeresni és egy hálás gondolattal köszönteni a könyv fordítóját is. Bradbury talán leghíresebb - bár szerintem nem a legjobb - műve a 451 Fahrenheit fok című kisregény, amelyből François Truffaut filmet készített 1966-ban. Magyarázták már a filmet így is meg úgy is, de a lényeg, hogy igazán érdekesre sikerült. Én is gyerekkoromban láttam először, emlékezetem szerint 1976 novemberében, este érkeztem haza valahonnan, és már ment a film. Rögtön megérezhettem benne valamit, mert le sem vetkőzve leültem elé és végignéztem. Még azt sem tudtam, ki írta, mi a címe. Ma már kicsit furcsa film, nem tagadható, majdnem negyven évvel ezelőtt készült egy cseppet sem konzervatív rendező keze alatt, de szerintem megmaradt a film az eredeti történet elvárható közelségében, és jól hozta Bradbury majdnem bizonyosan csak írásban élvezhető stílusát. Mindenkinek őszintén ajánlhatom a megtekintését, akár látta már, akár nem. És az alkalomra nem is kell sokáig várni: szeptember 16-án, csütörtökön 23.00-kor kezdődik az m1-en, ne tessék elfelejteni.  ******************************************* Orion-fórum, 2004.09.12. http://users.freestart.hu/orion8/forum.html