Tegnap a budapesti Duna Plaza első emeletén található Alexandra könyvesboltban jártam. Kis unokahúgomnak, akit egyszer emlegettem már, és aki egy-két éve szerzett tudományával falja a könyveket, az volt a kívánsága közelgő születésnapjára, hogy válasszak neki valami sci-fi könyvet. Na, mondom, ez nagyszerű, alakul az után- pótlás. Azért volt bennem némi bizonytalanság, ezért kérdezgetni kezdtem, hogy pontosabban mire is gondol. Űrhajós történetekre, idegen lényekre, jövőbeli találmányokra? Vagy esetleg mesés lényekre, varázslatokra? Kiderült, hogy az Alexandra boltjában járt, és ott látott "sci-fi" könyveket, és most valami jó szörnyes könyvet szeretne leginkább. Hát én is elmentem abba a könyvesboltba, jártam már ott egypárszor, tudtam, mire számítsak. Hosszú nézelődésem végén rá- szántam magam, és egy jóindulatúbbnak tűnő eladónak elmondtam, hogy ha bolondnak is tart, akkor is boldogabbá tenne, ha a szörnyekkel, lándzsás hősökkel, vámpírokkal és varázslókkal teli jókora könyvespolc tetején egyszer nem azt a feliratot találnám, hogy "sci-fi". Megértőnek tűnt a hölgy, és kissé meglepettnek is, de talán, talán megfogadják a javaslatomat. Ha sosem szólunk, nem várhatjuk, hogy változzon bármi is. Egyébként a mintegy másfél órányi gondos nézelődés meglehetősen megviselte az idegeimet. Nem gondoltam volna, hogy ekkora nehézséget fog okozni, hogy találjak olyan könyvet, amelyben ha van is szörny, az nem csupán egy harcos lesz a történetben, akit szálfegyverrel vagy varázslattal le kell győzni és passz. Nem akartam sátánista eszméket sem a kislányba plántálni, sem rémületükben öngyilkos- ságba menekülő emberek vízióival megtölteni álmait, de az ő korában még a jobb híján némi szexszel feldobott történetek sem lehetnek sikeresek. A maradék viszont döbbenetesen egysíkúnak és laposnak tűnt, nem képzeltem volna, hogy ekkora választékban - mert mennyiségre elég nagynak tűnt a választék - ilyen egyformaság uralkodik. Odáig mentem, hogy az Alien versus Predator jelzésű könyveket is forgatni kezdtem, miután rájöttem, hogy ezek aztán igazán szörnyeseknek ígérkeznek. Ám csalódnom kellett, forgattam őket egy ideig, de jobbára csak unalmas, közhelyes szócséplést, műdialógusokat, lövöldözéses akciók taglalását találtam, vagyis nem azt, amit egy "szörnyes" könyvtől vártam. Nagy nehezen begyűjtött másfél könyvnyi zsákmánnyal távoztam, a fent leírt kerülő után. Elégedetlenül. Mert én most meg- próbáltam olvasmányos olvasmányt keresni ebben a halomban - amit magamban ennél jóval markánsabb szóval írtam le -, megpróbáltam "megtérni" és elfogadni a műfaj jellegzetességeit, de ha ez a műfaj (amit összefoglalóan a "fantasy" néven nevezünk mi, akik a sci-fit külön vesszük) csak ennyit kínál, akkor ez óriási szégyen számára. Akkor nem is bánom, hogy nem szeretem, mert ha szeretném, akkor, úgy látszik, az általam megfigyelt legszélesebb kínálatú boltban sem találnék odaillő jó olvasni- valót. Persze felmerült bennem egy lehetséges magyarázat. Egy éve a mostanában látott sci-fi-kínálatot elemezgetve tettem szóvá, hogy gyakran sorozatot próbálnak csinálni a könyvekből, hogy jobban fogyjanak. Nem állítom, hogy minden könyvet megnéztem az Alexandrában ezeken a polcokon, de körülbelül negyven százelékuk a kezembe került. Összesen EGY olyan könyvre emlékszem - pedig egy idő után már figyeltem is ezt -, amely nem egy trilógia, hat-nyolc-tizenhárom kötetes monumentális és lebilincselően izgalmas sorozat egy tagja volt. Még az is, amit megvettem, pedig a gyorsetetők és más ...-k (a "gonosztevő" szó törölve, ) által a kényszeres gyűjtésre és fogyasz- tásra fixált gyerekek, unokahúgom is, irányítva van a sorozat többi könyve felé, ha ez az egy megtetszik neki. Hiszen persze olyat próbáltam keresni, ami tetszeni fog neki. Mindenesetre az jutott eszembe, hogy össze kellene számolnom, hány író neve szerepel összesen azokon a polcokon, amelyeket végigvizsgáltam. Lehetséges, hogy döbbenetesen kevés. Akkor pedig az egysíkúságra máris magyarázot találtam. És vajon észrevették-e ezt azok a kamasz gyerekek is, akik ott tartózkodásom alatt sorra feltűntek a polcok előtt, akik még azok közé tartoznak, akikről a szüleik boldogan állapíthatják meg, hogy lám, mennyit olvas ez a gyerek. Ez volt az én kitérőm a fantasybe, következik egy jobb hír.  ******************************************* Orion-fórum, 2004.08.06. http://users.freestart.hu/orion8/forum.html