Udv,

Hazigazdankhoz: A '2001'-ben a kerdezett zene Hacsaturjan 'Adagio'-ja
('Gayane Balett Suite'). Ez egyebkent eleg megkapo zene, de ha ez tetszik,
akkor Barber 'Adagio'-ja meg szebb. Egyebkent nekem megvan Alex North
befejezetlen filmzeneje a '2001'-hez. Ezt Kubrick elvetette (anelkul, hogy a
szerzot ertesitette volna - ra az ilyen viselkedes jellemzo volt. Pl.
Felhivta telefonon Sylvia Andersont [aki talan meg a '2001'-et is felulmulo
makett-munkakat csinalt az 'Utazas a Nap tulso oldalara' cimu angol filmben]
hogy elmenne-e vele ebedelni. Ms. Anderson azt valaszolta, hogy szivesen, de
a '2001'-ben nem tud kozremukodni. "Akkor az ebed is targytalan!", mondta
Kubrick, es lerakta a telefont.)

Egyebirant a '2001' (ha lehet!) meg jobb lehetett volna, ha
(1) az Andersonok csinaljak a special effektusokat (nem mintha a filmben
ezek nem lennenek szuperek, csak inkabb valoszinuleg meg tobb ilyen jo
helyszin lett volna. Pl. semmilyen urhajo inditasat nem latjuk a filmben. A
masik az, hogy az Andersonok valoszinuleg eszrevettek volna azt a hibat,
hogy harom kulonbozo Fold-fazis van a holdi jelenetben, vagy a filmezo
repulo arnyeka latszik a film vegen levo misztikus utazas-jelenetnel.)
(2) az eredetileg tervezett Szaturnusz melletti elrepules benne lett volna a
filmben (mint ahogy a konyvben). Egyebken a fo '2001'-es special effektusos
ficko [Douglas Trumbull] direkt csinalt egy sci-fi filmet [Silent Running],
amibe vegre bele tudta tenni a nagyon latvanyos Szaturnusz jelenetet.
Egyebkent ez a film jo kiegeszitoje a '2001'-nek ebbol a szempontbol is,
meg aztan sokkal inkabb ertheto is [bar kozel sem akkora szam, mint a
'2001'].
(3) Pink Floyd csinalhatta volna a zenet (bar a veglegese zenevel sincsen
sok bajom)

Talan nem fogalmaztam szerencsesen a film mondanivalojanak a "kepunkbe
tuszokolasval "kapcsolatban. Igazabol azt szerettem volna irni, hogy nem
szeretem, ha tulmagyarazzak a mondanivalot ahelyett, hogy arra ravezessenek.
Szoval abban teljesen egyetertek, hogy mondanivalonak igenis kell lenni egy
filmben [meg akkor is, ha nem mindig tudjuk azt teljesen megfogni - elvegre
az is egy bizonyos mondanivalo. Bar ezzel nem azt akarom mondani, hogy oda
vagyok az erthetlen *muveszieskedo* filmekert.] Csak eppen en szeretem a
finom utalasokat - keppel, zenevel "elmagyarazva".

Mondok egy peldat. Bar nem lattam Spielberg "Ryan kozlegeny megmentese"-t, 
nekem o a cafatokra meno katonak latvanyaval nem tudna jobban abrazolni a 
haboru borzalmat, mint a szovjet Csuhraj a brillians "Ballada a katonarol"-
jaban, ahol meg csak nem is latjuk a fohost meghalni. Megis mindig gomboc van 
a torkomban es beparasodik a szemem minden egyes alkalommal, amikor latom a
filmet. A zene, vagy az anya arcan megjeleno fajdalom es remenykedes,
hiabavalo varokozas, sokkal jobban kifejezi a film mondanivalojat, mint az
emberi testreszek szanaszet repulese a vaszon. Amit erzek, az egy HIANY. Egy
ember hianya, aki azert nincs, mert volt egy eszetlen haboru. (Es egyebkent
minden haboru eszetlen ...)

A muvesz ahhoz kell, hogy megertesse velunk azt, mit csak egy bizonyos
muveszeti fajtaval lehet. Zenei hangokkal is meg lehet jeleniteni pl. egy
tenger zugasat, es egy filmben sem biztos, hogy a fohosnek nyolcszor el kell
mondani azt, hogy "szeretlek", hogy a nezonek leessen a tantusz, hogy vajon
milyen erzelmek is fuzik a fickot a szive valasztottjahoz. A kivalo rendezo
peldajaul hoznam Sergio Leonet, akinek a filmjeiben [csakugy mint a
'2001'-ben] ritkan szolalnak meg a hosok, de megis minden ertheto. A zene a
'Volt egyszer egy Vadnyugat'-ban, vagy az arcrandulasok es az egesz vasznat
kitolto szemek paratlanul kifejezoek es magyarazoak Leone filmjeiben. Erre
kepes egy kiveteles filmrendezo - a rendezok tulnyomo tobbesege azonban ugy
tudja csak elmagyarazni a mondanivalot, hogy mindent a szereplo szajaba ad.
Ez azonban olyan, mintha a festo ahelyett, hogy lefestene egy csokor
viragot, egyszeruen a rairna a vaszonra, hogy: "egy csokor virag".

Attila: Ugy tunik, hasonloan gondolkodunk a 'Solaris'-rol es '2001'-rol.
Nekem mindig is Yin es Yan jut eszembe a ket murol: vannak benne
hasonlosagok - a klasszikus zene, a lassu folyasa a filmeknek, a kozmikus
skala - ugyanakkor ami az egyik filmben a leglenyegesebb, az a masikban
teljesen hianyzik (a 'Solaris' melysegesen humanus es erzelemdus, mig a
'2001' steril es tavolsagtarto [csupan a GEP-nek vannak emberi erzelmei).
Szoval fekete-feher ellentetek hasonlo formaba ontve, amik egy tokeletes
kort alkotnak...

Egyebkent nagyon merges vagyok a Criteron kiadora, mert a tokkelutotteknek a
kezebe kerult a teljes Solaris kopia, es ok, nemi habozas utan, megis a
rovidebb (altalanosan ismert) valtozatot adtak ki DVD-n. Ekkora balfacanok!
A [rendezo altal] kivagott reszek igenis fontosak a film megertesehez es
elvezesehez. (Ebbol a szempontbol is hasonlo a ket film: ugy Kubrick mint
Tarkovszkij panikszeruen megvagtak a filmjeiket azok elkeszulte utan [felve a
kozonseg es kritika fanyalgasatol a film hossza miatt] - es egyiknek sem
kellett volna azt megtenni.)

Egyebkent nehez szavakba onteni, miert szuper a 'Solaris'. De talan maga a
filmezes a leglenyegesebb (sok mas iszonyatosan lenyeges dolog mellett -
mint pl. Artemjev/Bach zeneje); pl. nem tudom miert, de amikor a fo"cim utan
a csermelyen egyszerre csak vegiguszik egy sarga falevel, az csak kell oda.
Enelkul a kep nem lenne olyan jo. Hogy miert - ki tudja ... (en legalabbis
nem :)

Egyebkent a Solarist (Marsbeli kronikak) - es az ahhoz hasonlo - bandakat
en is szeretem. Eppen amikor a hozzaszolasokat olvastam a Forumon, akkor is
egy jo kis Tangerine Dreamet hallgattam...

Sziasztok,

Pali



*******************************************
Orion-fórum, 2004.06.19.
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html