Halihó!
Nem tudom, jó helyen járok-e, itt mintha arról folyna a vita az utóbbi
napokban, sci-fi film-e egy film attól, hogy alkalmazza a filmek minden
egyéb stílusban is alkalmazott fogásait. Meg hogy lehet-e jó egy film
attól, hogy nem szomorú vagy unalmas. Nemrég még úgy tűnt, azzal
próbálkozunk, hogy a sci-fi fogalmát próbáljuk megközelíteni. Jó,
közben miért ne lehetne témát változtatni, de észrevette ezt mindenki?
Éppen most néztem meg a TCM-en a Forbidden Planet-et. Pali, te a
legkedvencebb filmjeid között a 7. helyre tetted. Emellett olyanokat
írtál, hogy a humort nem kevered össze a sci-fivel, az igazi sci-fi-vel,
a rápakolt nézőcsalogató rétegek nélkül, stb. Ebben a filmben van nagyon
kafa űrhajó; Némó kapitány, aki elhenceg a sok találmányával magányos
birtokán; jópofa robot, aki böfög a viszkitől; szőke, miniruhás,
ártatlan cicababa, aki pucéran fürdőzik, és a kapitány karjaiba omlik;
láthatatlan szörny, akin nem fog a sugárágyú, pedig lődöznek jó sokat;
és persze hepiend. 1956-ban ennyit tudtak és ennyit tartottak
szükségesnek egy filmben, amelyet a korabeli előzetes "a legprovokatívabb
és a legszokatlanabb film, amit valaha látott!" szöveggel hirdetett. Itt
valami difi van: most akkor lehet szeretni a kommersz űrhajós
kalandfilmet, de csak ha régi? Semmi bajom bárki személyes ízlésével,
csak nem tetszik, amikor valaki bőszen olyasmit szidalmaz, amit
valójában, talán maga előtt sem beismerve ő is szeret, és esetleg én is.
A kalandfilm mindig olyan volt, amilyen most is, hagyjuk őt békén.
Attila, te sem gondolod komolyan, hogy a "komoly és értékes" fogalmak
kötelezően együtt járnak. Komoly filmet, könyvet, zenét ismerek szart is,
értékeset meg komolytalant, tréfásat, vidámat is. Te is pedzegetted
ugyanezt, amikor a groteszket védelmezted, mintha félni kellene attól,
hogy az értéktelen, sőt sci-fihez sem méltó. Mintha beszűkült volna
mindenki figyelme a saját kedvenceire, a többit leértékelve, pont ezt
hívják más helyzetben faji előítéletnek.
, kicsit nehezen követhető néha, hogy melyik "oldalon" is állsz. Értem,
hogy hogyan váltak egyre erőteljesebbé, egyre túlzóbbá a filmes és tévés
divatok, de hogy visz ez bennünket közelebb a sci-fi megértéséhez? A
sci-fi nekem ötleteket, fantasztikus elképzeléseket és lehetőségeket
jelent, és nem izgat, hogy ehhez hullát, ribancot vagy óriási bogarakat
mellékelnek-e. A filmek egyébként is túlzóak, a könyvekben csak a szemét
hasonlít ehhez. A könyvek elgondolkodtatóbbak, ötletesebbek. Egyszer még
beszélnünk kellene azokról is.
Beszéltünk Ciolkovszkij űrállomásáról, hogy kik is találták ki, melyik
film, stb. A Galaktika 8. számában a 21. oldalon van egy kép egy ilyen
kerek űrállomásról, alatta a felirat azt mondja, hogy 1962-ben tervezte
von Braun. Szerintem már senki nincs, aki ne szerepelt volna a kitalálók
között.
Bocs, hogy másokat kritizáltam, de ha már olyan "intelligensek" vagyunk,
ahogy valaki mondta, akkor piszkálja a csőrömet, ha önellentmondásosan
tárgyalunk valamit. De ha kell, kizárhattok, de az nem lenne igazság.
K-bel



*******************************************
ORION-FÓRUM, 2003.09.04. 
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html