Üdv!

Pali megosztott velünk egy listát az ő birtokában levő sci-fi filmekről.
Nekem az egyik hibám, hogy (majdnem) mindig igyekszem "a másik" szemszögből
is megnézni a dolgokat. Ezért most észre kell vennem, hogy Pali listájából,
illetve gyűjteményéből hiányoznak az újabb keletű, sok esetben inkább
"kommersz" kategóriába sorolható darabok. Ez a megbélyegzés szerencsétlen
dolog, mert például aki látta a Gattacát, annak nem hiszem, hogy a
kommerszség eszébe jutna; vagy a Gyermek az időben inkább egy kedves,
jókedvű mese, klasszikus sci-fibe sorolható alapmotívumokkal. A teljesség
megközelítésének szándékával hadd tegyek említést tehát további sci-fi
filmekről, kiegészítendő a másik listát.

A 10. áldozat
Az Androméda-törzs
Angyal első látásra (Date With An Angel)
A Birodalom visszavág
A bolygó neve: Halál (Aliens)
Brazil
Csillagkapu
Csillagok háborúja
Csúcsfejek (Coneheads)
Dredd bíró
Dűne
Dűne gyermekei
Dűne messiása
Egy láthatatlan ember feljegyzései
Az ember tragédiája
Az emlékmás
E.T.
The Ewok Adventure
Ewoks - The Battle for Endor
Fantasztikus utazás
Feltámad a Vadnyugat
A Földre pottyant ember
Galaktikus támadás (The Arrival)
Gattaca
Gyermek az időben (Flight of the Navigator)
Gyilkos bolygó (Outland)
Gyilkos robotok (Runaway)
Harmadik típusú találkozások
A hatodik nap
Huszonkét évente sötétség (Pitch Black)
Idétlen időkig (The Groundhog Day)
A Jedi visszatér
Johnny Mnemonic
Kedvenc marslakóm
Kedves ellenségem (Enemy Mine)
A kétszáz éves ember
Különös kísérlet (Weird Science)
Mad Max 1.
Marslakó a mostohám
A mátrix
A mélység titka (Abyss)
Men In Black
Menekülés New Yorkból
A menekülő ember
Mennyei szerelem (Made In Heaven)
Nyolcadik utas a halál (Alien)
Az ötödik elem
A pusztító (Demolition Man)
A ragadozó
Robotzsaru
Segítség, felnőttem! (Big)
Selyemgubó 1-2.
Sliders
Star Trek
Szabad préda (Freejack)
Szárnyas fejvadász (Blade Runner)
Szellemirtók 1-2.
Szupernova
Terminátor 1-2.
Tökéletes katona
TRON
A Valami (The Thing)
A végső megoldás: halál (Alien3)
Végső visszaszámlálás
Vissza a jövőbe 1-3.

A felsorolásból kihagytam azt az egyébként nem túl sok filmet, amelyek a
másik listában már említve voltak. A fenti tételek majdnem mindegyike a
saját gyűjteményemben található, némely esetben, ahogy most elnézem,
puszta feledékenységből. Nem akartam most lexikonokhoz, egyebekhez fordulni,
hogy felsoroljam a filmművészet összes ide tartozó darabját, az is elmond
valamit, hogy közel húsz év alatt a fentiek (és még néhány klasszikus)
voltak általam videón rögzíthetők, és rögzítendők.

A saját készletemben ugyanúgy egyszerűen "fantasztikus" jelzővel illettem
ezeket a filmeket, mint azokat, amelyeket már nem kívántam ide sorolni,
például Conan történeteit vagy az Excaliburt. De elismerem, egy-egy filmet
kifejezetten provokatív szándékkal hagytam a sci-fi csoportjában, csak hogy
próbára tegyük a nézeteinket a sci-fi fogalmáról. Ott van rögtön a Segítség,
felnőttem!, amelyben nincs semmi tudományos, viszont sok év alatt meg-
győződésemmé vált, hogy vagy tévedés volt ezt a szót a műfaj nevébe bele-
venni, vagy a műfaj nőtte ki a saját keretét időközben. Adott esetben
ugyanúgy szót tudnék emelni e film mellett, mint ahogy a Mennyei szerelem
mellett is megteszem, nevezetesen ez utóbbi tökéletesen olyan film, mint
néhány történet volt Ray Bradburytől, akit - ki érti, miért - a sci-fi egyik
apostolának tekint a világ.

Nem állítom, hogy minden felsorolt film jó. Ellenálltam a kísértésnek, és
most nem emeltem ki sem a kedvenceimet, sem az általában jónak nevezhetőket.
Ezek ugyanis rendkívül szubjektív, tehát kényes minősítések. És a probléma
most még bonyolultabb, mivel vannak itt olyanok, amelyekben a "sci-fiség" jó,
de a film egyébként nem az, vagy éppen fordítva. A könnyedség vagy komoly-
talanság is különböző mértékben található meg bennük, no és szinte mind-
egyikben más mértékig téma és más mértékig dekoráció a sci-fi és azok
kellékei.

Az ítésznek mindenkori problémája, hogy egy filmben mennyire használták a
sci-fit csak egy más műfajú film színesítésére, napjaink divatja szerint
vonzóbbá tételére. Hát, nézzünk egy példát: egy filmben egy űrhajó halad a
hipertérben a Regulus felé, különféle jómódú utasokkal. Az egyik utast, a
veneriánok egyik mogulját a takarítórobotok élettelenül találják, számos
lézerpisztoly okozta sérüléssel, és több flexe is megsérült. A hajó csak
néhány napot tölt a hipertérben, majd kiköt, de a hajótársaság szeretné a
tettest ez előtt megtalálni. Szerencsére a hajó központi számítógépét nemrég
szerelték fel a Microsoft egy zseniális programjával, amely az utasoknak
kérdéseket tesz fel, a karbantartó robotok egyikét pedig a helyszíni
szemlékre használja, ISDN-modemen keresztül tartva vele a kapcsolatot. Az
egymásnak ellentmondó kijelentések brilliáns kiszűrésével, valamint az
Internetről megszerzett korábbi híradások feldolgozásával az egyébként belga
gyártmányú számítógép felderíti a megdöbbentőt: minden utas részt vett a
gyilkosságban, különféle személyes okokból. Mondanom sem kell, járathatom én
a film szereplőit futurisztikus gúnyákban, keríthetek köréjük mindenféle
elektronikus és atomikus szerkenyűket, attól ez még mindörökké a Gyilkosság
az Orient Expresszen marad. Elnézést kérek a bárgyú példáért, így is félő,
hogy valakinek megtetszik az ötlet. No és akkor most a kérdés: sci-fi ez
vagy sem? Megtölthetjük a filmet a kor számos aktuális tudományos ismeretével
a világűrről, a számítógépekről vagy bármiről, a kényesebbek kedvéért bele-
tehetünk még a jövőben megvalósíthatónak tűnő technikai vagy társadalmi
jóslatot, de mégis, MOST tudjuk, hogy ez csak az a régi krimi.

Jó, ha ez nem sci-fi, hanem csak annak mázával leöntött krimi, akkor hol a
határ, mikortól igazi sci-fi? Ha így nézzük, lebuktathatunk más effajta
filmeket is. Mondjuk: Sakawake, az okinawai parasztfiú, aki a szüleit kis-
korában elveszítette, arról álmodik, hogy lovas tiszt lesz a császár had-
seregében. Egyszer csak feltűnik a faluban két bolondnak tűnő szolga, akik
egy környékbeli szamurájt keresnek. A fiú kalandokba keveredik velük, de
váratlanul találkozik a magányba vonult szamurájjal, aki beszél neki a
hosszú ideje tartó szabadságharcról, amit néhány sógun vezetésével a
császár elnyomása ellen vínak. Obi-wan Kenobi, a szamuráj tanítani kezdi a
fiút, mert érzi, hogy csodálatos harcos lehetne belőle, aki szembe-
szállhatna a császárral, és gonosz, nagyhatalmú tanítványával, Darate-veda
nagyúrral. Bevezeti a fiút egy csodálatos, a testből áradó erő felhasználá-
sának ősi tudományába is. (Nem emlékszik valaki, a japánok hogy hívták a
"csi"-t?) Eközben a faluból menekülniük kell, mert a császár nindzsái őket
keresik, így hajóra szállnak, egy kalandor, Han Soro ügyességére bízva
életüket. No, még túl is ragoztam. De most őszintén, egy effajta régi
kalandos történet, XVI. századi stílusban megverselve sci-fi lesz attól,
hogy a szamuráj kardja atomenergiával működik és a császár íjászai fény-
nyilakat lőnek? Hát hol a határ?

Többen nyilván valami olyan választ adnának, hogy a sci-fi-elem funkcio-
nálisan alapja legyen a történetnek. Például a hibernálás, amely segít-
ségével századokat ugrik előre a főhős egy új társadalomba, amely jólétben
él / háborúban áll a gépekkel / éppen talpra áll egy pusztító világkatasz-
trófából / az utolsó világháború után ókori állapotba esett vissza / steril
sebezhetősége miatt áldozatává válik a főhős által hozott náthabacilusnak /
egyéb (nem kívánt törlendő). Ez már sci-fi? A hibernálásról száz éves álom
alakjában már olvashattunk a Csipkerózsikában és máshol, egy himlőjárvány
vagy az özönvíz után újraszervezett társadalom szintén nem új téma. Itt
kerül elő a "tudományos" megközelítés igénye? Ezek szerint ha egy
járványról szóló régi mondában leírták volna, hogy milyen génmódosított
vírus milyen hatása volt kivédhetetlen, akkor már ötszáz éve is sci-fit
írtak volna, de enélkül nem? Csakhogy itt újra apróságról, kellékről esik
szó. Vagyis ha Jancsi és Juliska GPS-t használt az erdőben, de a boszorkány
pace-makere megzavarta, ezért eltévedtek, akkor ez megint sci-fi.

Elismerem, most csak kötözködök, hiszen én sem vettem egy kalap alá az
Androméda-törzset a Hegylakóval, még ha annak második részében valami
zavaros sci-fis magyarázkodást találtak is ki. De ha kötözködni lehet úgy,
hogy mások talán zavarba hozhatók vele egy-egy pillanatra, akkor érdemes
kicsit kötözködni. Az embernek sajátos hajlama a rendszerezésre való
törekvés, amit aztán tévesen a megismeréssel kever össze. Ilyen hajlam
dolgozott azokban is, akik már megpróbálták megválaszolni a fenti
kérdéseket. De meglehet, mi rugalmasabbak vagy merészebbek vagyunk náluk,
vagy képesek vagyunk játékként kezelni a problémát. Ha partnereim akadnak a
játékban, folytatjuk.

							

utóirat: a filmes adatbázisban, amiből már idéztem, valamiért eljutottam a
Brian élete című film adataihoz. Jézus Krisztus korában játszódó kosztümös
filmbohózat ez, a Monty Python-csoport előadásában, mulatságos darab. A műfaj
meghatározásánál ez áll: sci-fi...



*******************************************
ORION-FÓRUM, 2003.08.29. 
http://users.freestart.hu/orion8/forum.html